Néhány jó tanács:

Sebkezelés kristálycukor alkalmazásával: hogyan és miért működik ez a kezelési mód?

A kristálycukor kiválóan felhasználható sebkezelés céljára, különösen a szennyezett, fertőzött sebek kezelésére úgy, hogy semmiféle antibiotikumot vagy kenőcsöt nem használunk. A kristálycukrot évtizedek óta használják sebkezelésre a világ legtöbb országában, humán sebek kezelésére. Az állatorvosi praxisban csak az utóbbi tíz évben vált ismertté. Az ezzel kapcsolatos rengeteg humán és állatorvosi cikket az érdeklődőknek külön elküldöm. Én is számtalanszor használtam ezt a végtelenül egyszerű módszert, és nagyon jók a tapasztalataink mind a baleseti sebészetben, mind pedig a hagyományos állatorvosi praxisban.ELŐNYÖK A kristálycukor sebekre történő alkalmazásának előnyei: 1.) Gyors antibakteriális hatás 2.) Gyors gyulladás és oedema csökkentő hatás 3.) Fájdalomcsökkentő hatás 4.) Fokozott sebtisztító hatás, a nekrotizált szövetek “ellökődésének” elősegítése 5.) Deodorizáló hatás 6.) Fokozott szövetképzés és epithelializáció 7.) A seb felületén igen gyorsan fehérje-tartalmú védőréteget képez 8.) Meggyorsított sebgyógyulás 9.) Olcsó és mindenhol kapható ALKALMAZÁSI TERÜLETEK A kristálycukor a következő típusú esetek kezelésére alkalmas 1.) Fertőzött műtéti sebek kezelésére 2.) Autóbalesetek után, a “lenyúzódott” végtagok kezelésére 3.) Fertőzött, trauma okozta sebekre (Staphylococcus, Streptococcus, Enterobacter, E.Coli, Klebsiella, Pseudomonas, Clostridium perfringens, Corynebacterium, Serratia fertőzésekre.) 4. Diabetes okozta fekélyek, decubitus okozta sebek kezelésére . 5. Peritonitis kezelésére, a hasüregben . 6. Mellkasi fertőzések kezelésére 7. Mindenhol, ahol a szövetek életképessége kétséges 8. Égési sebeknél, ahol nagy felületű a bőrhiány . 9. Bőrátültetés előkészítésére 10. A szöveti ödéma csökkentésére (paraphimosis , méhelöesés ) IRÁNYELVEK A KRISTÁLYCUKOR ALKALMAZÁSÁBAN 1. Sebtisztogatás Autóbaleset után, amikor a végtagokról a bőr lehorzsolódott és igen erősen szennyezett, akkor csak bőséges mennyiségű csapvízzel mossuk meg a végtagot és nem távolítjuk el műtétileg az elhalt, vagy elroncsolódott szöveteket. A cukor fogja ezt elvégezni. Nem autóbaleset, vagy kevéssé szennyezett sebek esetén a hagyományos sebtisztogatást és öblítést végezzük el (sterile fiziológiás oldattal, ha van), a nagyobb, elroncsolódott szöveteket műtétileg eltávolítjuk, mielőtt a cukrot a seben és a sebben alkalmaznánk. 2. A kristálycukor aplikációja Ebben az esetben igaz az a mondás, miszerint: A több az jobb. Vagyis, a kristálycukrot olyan bőséges mennyiségben kell alkalmazni (a sebre és a sebbe önteni), hogy a seb teljes üregét kiltöltse és legalább 1cm vastagságban legyen a seb felületén is. Azért kell nagy mennyiségű cukrot alkalmazni, mert a cukor által létrehozott magas vízelszívó hatás (osmolarity) csak így tartható fenn és a baktericid hatás csak így érhető el. 3. A kötés aplikációja Lehetőleg steril gézzel vagy bármilyen steril, nagy felszívó hatással rendelkező kötöző anyaggal fedjük le a sebet, ez lesz az első réteg. Ez legyen egy olyan vastag réteg, hogy a sebből szivárgó és a feloldódott cukor folyadékot képes legyen felszívni. A második kötésréteg az első réteg (géz lapok) ott tartására szolgál. Legtöbbször egy nejlonzacskóból vágott darabbal fedjük be a kötést, hogy az első napon képződő nagyobb mennyiségű folyadék ne szivárogjon ki a kötés alól. 4. Kötéscsere és annak gyakorisága Az első napon a kötést kétszer kell cserélni, kivéve a végtagokon, ahol naponta egyszer is elég cserélni. A második naptól fogva naponta csak egyszer kell cserélni a kötést. Ha a kötéscsere alkalmával nem feloldódott cukrot találtok, akkor a kötéscsere gyakorisága csökkenthető. Minden kötéscsere alkalmával a sebet nem steril fiziológiás oldattal, hanem testhőmérsékletű, egyszerű csapvízzel öblítsük ki, lapogassuk a sebet szárazra és aztán ismét öntsük tele a sebet és a seb felületét kristálycukorral, legalább 1 cm vastagságban.Kevéssé fertőzött sebek 2-4 nap alatt válnak “tisztává”, erősen fertőzött sebek 5-7 napi cukor kezelés után tisztulnak ki, amikor egészséges, egészen finom granulációs szövet képződik a seb felületén. Fájdalomcsillapítás általában csak az első 1-2 nap alkalmával szükséges, de a legtöbb esetben a cukor fájdalomcsillapító hatása miatt ez sem szükséges.Amikor elroncsolódott szövetekről van szó, akkor kb.2 nap után megkezdődik az egészséges és az elhalt szövetek demarkációja, elhatárolódása. Ekkor az így beazonosított elhalt szövetek szikével vagy ollóval eltávolíthatóak, a legtöbbször mindenféle érzéstelenítés nélkül. A cukorterápia hossza a seb nagyságától függ, mi az egyik – kígyómarás után óriási bőrterület elhalása és leválása miatt szenvedett – kutyát 19 napon át kezeltünk kristálycukorral. Amikor a seb kitöltődött a granulációs szövettel és egészséges felületi sarjszövet képződött, a cukorkezelés abbahagyható. Ekkor a seb felületére antibiotikum tartalmú kenőcs (Furacin) alkalmazható, de a legtöbb esetben még ez sem szükséges. KLINIKAI ESETEK Kristálycukor-kezelést használtak 19 súlyosan beteg humán betegen, szívműtét utáni nyitott mediastinitis kezelésére. A nyitott mellkas sebek mindegyike fertőzött volt, Staphylococcus, Streptococcus, Enterobacter, E.Coli, Klebsiella, Pseudomonas es Serratia baktériumokkal.11 beteg azonnali cukorkezelést kapott, 8 esetben pedig csak azután kezdték meg a cukor-kezelést, hogy a povidonos-steril saline oldattal történő öblítés nem hozott eredményt.A mediastinumot teletöltötték 150-400 gramm kristálycukorral, amit a közértből vettek. Minden 4 órában a mediastinumot “feltöltötték” cukorral, hogy az antibakteriális hatást fenntartsák. A sebeket naponta kötözték át, ekkor kimosták a sebet steril saline oldattal majd ismét feltöltötték a mellkasi sebet. A seb öntisztulása minden betegben 5-9 nap között megtörtént és csak három betegnél volt arra szükség, hogy az elhalt szöveteket műtétileg (ollóval) eltávolítsák.A betegek egyikében sem alakult ki hyperglycemia, mivel a cukor complex molekulája nem tud a véráramba felszívódni. A tapasztalatok szerint a sebek sokkal gyorsabban és sokkal kevesebb fájdalommal gyógyultak, mint bármilyen más módszerrel.Állatorvosi vonalon is hasonló a gyógyulási helyzet és igen jól és olcsón alkalmazható ez a módszer. Ajánlom a figyelmetekbe.

Kullancs veszély

Tavasszal a kullancsok jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a természet örömeit élvezők számára. Ezekről az ősi szervezetekről legtöbbünknek két betegség, a Lyme-kór és a vírusos agyvelőgyulladás jut eszébe. Akik még keveset tudnak a kullancsok okozta betegségekről, azoknak röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. Segíteni szeretnénk abban, hogy eldöntsék, számukra és legfőképpen kedvencükre mekkora kockázattal jár a fertőzés és mi a legmegfelelőbb megelőzés. A kullancsok pókszabású, egységes testű, ízeltlábú, vérszívó élősködők. A Földön jelenlévő, mintegy 800 kullancsfaj közül Magyarországon 42 honos. Elterjedtségük az ország nyugati-délnyugati és északi régióiban és Szeged környékén a legnagyobb, de mind gyakrabban észleljük őket nagyvárosok közparkjaiban, útmenti erdősávokban. A globális klímaváltozással összefüggésben a kullancsok elterjedtsége is változóban van, gyakran figyelmen kívül maradnak a fenti szempontok. A honos hazai kullancsfajok túlnyomó többsége a vadakon élősködik (ún. stenoxen kullancsok), mindössze 6 olyan kullancsfajtát ismerünk (ún. euryxen kullancsok) melyek egyaránt szívesen támadják meg az embert és háziállatait. Ezek közül háziállataink szempontjából legnagyobb jelentősége az Ixodes ricinus és Rhipicephalus sanguineus fajoknak van. A kifejlett kullancsok 2-6 mm hosszúak, főként, fás, bokros területeken fordulnak elő, tavasztól őszig és az avarban telelnek át. A támadásra két irányból kell felkészülnünk: a látó kullancsok (birkakullancs - Dermacentor marginatus) a gyep és az aljnövényzet felől, míg a szem nélküli, „vak” kullancsok fák-bokrok 1,5-2 méterre lévő leveleinek fonákjáról vetik magukat áldozatukra. E támadási módot alkalmazza például a közönséges kullancs (Ixodes ricinus). A kullancsok fénykerülő állatok, a természetben a hűvös, sötét, nedves helyeken tartózkodnak legszívesebben, ezért bőrünkön is (hosszú órákig) a sötét, lehetőleg nedves területeket keresik. A bőrön való áthatolásukat a nyálukban kiválasztott igen hatásos érzéstelenítő anyag teszi észrevehetetlenné. A hímek és a nőstények is szívnak vért, azonban a hímek a háti felületüket beborító pajzs miatt nem tudnak jelentős mennyiségű vért felvenni. A látó kullancsok a rövid szájszervű, míg a „vak” kullancsok a hosszú szájszervű csoportba tartoznak. Ebből a szempontból az előbbiek több időt, míg az utóbbiak rövidebb időt töltenek vérszívással. Mivel a kullancscsípés nem jár fájdalommal, és nem viszket, legtöbbször már csak akkor vesszük észre kedvencünkben, amikor megszívta magát vérrel és jól kitapintható. Vérszívás után a nőstények borsónyi, babnyi nagyságot is (1 cm-t is) elérhetnek. Egy kullancs vérszívása 4-10 napig is eltarthat, majd ezt követően a megtermékenyített nőstény kullancs a talajra hullik, lerakja akár több ezer petéjét, majd elpusztul. A kifejlett kullancs évekig bírja az éhezést és a telet is képes átvészelni. Hazánkban a kullancsok aktivitásában bizonyos szezonalitás figyelhető meg. Legaktívabbak az áprilistól június végéig tartó időszakban, amit egy nyári nyugalmi időszak követ, majd augusztus második felétől októberig ismét fokozódik az aktivitásuk. A kullancsoknak mind a nyála, mind a széklete fertőző, sőt, az elhullott kullancs elporladt maradványainak belégzése útján is fertőzhet. A világon több száz fertőző betegség terjesztésében játszanak szerepet a kullancsok, ezek nagy része csak vadakon (ezek vektorállatok: sünök, madarak, denevérek) terjednek., kisebb része azonban emberen és háziállatain is manifesztálódhat, ezek – nem gyakorisági sorrendben – a kullancsencephalitis, a Lyme-kór, a babesiosis, az ehrlichiosis, a Q-láz, a tularaemia, a mediterrán foltos láz és a tibola. A KULLANCSOK ÁLTAL TERJESZTETT BETEGSÉGEK A kullancsok leggyakrabban vérszíváskor fertőzik meg az állatokat. A kórokozók a szúrástól számított néhány órától néhány napig terjedő időszakban jutnak át a kullancs nyálával az áldozatba, ezért kell a befúródott kullancsot minél hamarabb eltávolítani. BABESIOSIS A babesiosis egyre gyakrabban előforduló súlyos vérszegénységgel járó megbetegedés házikedvenceknél, amely gyors állatorvosi beavatkozás hiányában végzetes. A betegséget a Babesia canis nevű, körte alakú, 1,5-4 ?m hosszú egysejtű okozza. Érdekesség, hogy egyes fajták, például a dobermann vagy a yorkshire terrier érzékenyebbek a betegségre, a beagle vagy a foxterrier viszont kevésbé fogékony rá. A kórokozó a vörösvérsejteket károsítja, és azok széteséséhez vezet. A tünetek 10 nappal - 3 héttel a fertőződést követően jelentkeznek. Leggyakoribb a heveny forma, ami nagyon jellegzetes tünetekkel jár: nagyfokú elesettség, láz (akár 42 ?C), a vérfestékvizelés miatt sötétbarna vizelet. Túl heveny lefolyás esetén fiatal vagy legyengült ellenálló képességű kutyák hirtelen elpusztulhatnak heveny légzési elégtelenségben ill. a vérkeringés heveny összeomlásában. Krónikus esetben láz, bágyadtság és a májelégtelenség tünetei jelentkeznek. Babesiosis gyanúja esetén nagyon fontos, hogy a kutya minél előbb állatorvosi ellátásban részesüljön! A betegség kimenetele igen változatos lehet. Gyógykezelés hiányában, az állat 1 hét alatt elpusztulhat. Egyes esetekben azonban, előfordulhat öngyógyulás is. LYME-KóR Kutyákban a Lyme-kór, ellentétben az emberrel általában nem jár a kullancscsípés körül kialakuló bőrpírral. Sok esetben úgy alakul ki a kutyában szeropozitivitás, hogy a tulajdonos nem is vesz észre semmit. A tünetek hetekkel vagy akár hónapokkal a fertőződést követően jelentkeznek: étvágytalanság, láz, sántaság, duzzadt, esetleg fájdalmas ízületek. Emberre elsősorban a fertőzött kullancsok csípése jelent veszélyt, de előfordulhat megbetegedés a fertőzött kutya vizelete révén is. Kutyákban a betegség általában gyógyítható, de rendszerint 6-8 hétig tartó kezelést igényel. HAEMOBARTONELLOSIS A haemobartonellosis többnyire csak legyengült ellenálló képességű állatokban fordul elő. Kutyában és macskában a vérszegénység tünetei 2-14 nappal a fertőződést követően jelentkeznek. HEPATOZOONOSIS Kutyákban ritkán előforduló megbetegedés, ami rendszerint egyéb fertőző betegségekhez társul. A betegség kimenetele bizonytalan, lázzal, bágyadtsággal, izomfájdalmakkal, gennyes orrfolyással és kötőhártya-gyulladással jár. A KULLANCS ELTÁVOLÍTÁSA Nagyon fontos, ha észrevesszük a kullancsot kedvencünkben, azt azonnal távolítsuk el vagy helyesebben, távolíttassuk el szakemberrel. Ezzel kapcsolatban érdemes egy-két tévhitet eloszlatni. Ne kenjük be olajjal, krémmel vagy fertőtlenítőszerrel, mert ilyenkor a fertőzött nyálát, vagy gyomorbennékét a szúr csatornán keresztül, a szervezetbe biztosan kiüríti a fuldokló kullancs. Jó megoldás, ha nem függőlegesen húzzuk ki, hanem tekerjük a vérszívót, úgy, hogy a potrohát nem nyomjuk össze. Ilyenkor ugyanis kipréselhetjük belőle a fertőző nedvet. A fiatalabb alakokat (ún. kullancslárvákat és -nimfákat), melyeket nehezebb észrevenni, injekciós tűvel kell kipöccenteni a bőrből. A kullancs eltávolításához érdemes erre a célra kifejlesztett eszközt használni (pl. kullancs-eltávolító csipesz - amely egy magyar állatorvos szabadalma.), mert szakszerűtlen eltávolítás esetén a kullancs nyálában lévő kórokozók átjutnak az állatba. Az eszköz állatpatikákban szerezhető be. Ha azt észleljük, hogy a kullancs feje beszakadt és nem eltávolítható, ne erőltessük, ne piszkáljuk!, hanem forduljunk azonnal állatorvoshoz. Az eltávolítás után a kullancs helyét fertőtlenítőszerrel (3 %-os H2O2-oldat, Betadine-oldat) kenjük be. Minden séta után érdemes átsimogatni kedvencünk szőrét, így a kullancsokat még a vérszívás előtt eltávolíthatjuk. Minél rövidebb ideig van a kullancs a bőrben, annál kisebb a fertőzés kockázata. A KULLANCSOK ELLENI VÉDEKEZÉS Mivel a fertőződés már néhány órával a kullancs megtelepedését követően bekövetkezhet, érdemes minél előbb átnézni az állatot a séta után, de a legbiztosabb tartósan megvédeni az állatot a kullancsoktól. A kullancsok elleni védekezés célja megakadályozni a kullancs megtelepedését az állaton és ezáltal megelőzni a vérszívás során bekövetkező fertőzést. A cél tehát az, hogy a kullancs még azelőtt pusztuljon el, mielőtt a kórokozók átjutottak volna az állatba. Erre ma már nagyon megbízható készítmények (nyakörv, spray, spot-on cseppek) állnak rendelkezésre. Praktikus megoldást jelenthet a bolha- és kullancsirtó nyakörv, kutyáknál a KILTIX NYAKÖRV, amely akár az egész kullancsszezonra (7 hónap) is védelmet nyújt, macskáknál a BOLFO NYAKÖRV, ami 10 hétig hatásos kullancs ellen. Hasonlóan jó eredmény érhető el a bőrre cseppenthető oldatok (spot-on), a FRONTLINE használatával is, ami 1 hónapig tartja távol a kullancsokat és 3 hónapig a bolhákat. Többféle kullancs és bolhairtó spray (BOLFO spray, INSECTICIDE-2000, FRONTLINE spray) is kapható, amelyekkel a kutyát vagy a macskát a fülétől a farkáig le kell fújni (ami különösen macskákban nem egyszerű feladat), illetve bedörzsölni az állat bőrfelületét, vigyázva arra, hogy a hatóanyag az állat szemébe ne kerüljön. B-vitamin adásával is megpróbálhatjuk távol tartani a vérszívókat, azonban ennek hatása nem 100%-os. A babesiosis megelőzésének másik lehetősége az IMIZOL A.U.V. nevű injekciós készítmény beadása, amely nem csak a betegség kezelésében, de a betegség elleni védelemben is kiválóan alkalmazható. Az IMIZOL A.U.V. injekció 1 hónapig véd a betegség ellen. Hátránya, hogy a beadás helyén gyakran duzzanat keletkezik, illetve érzékenyebb állatoknál hányás, hasmenés fordulhat elő. A kullancsok szervezett vegyszeres irtására országszerte aligha számíthatunk, saját környezetünkben azonban rendszeres kaszálással, a búvóhelyek napfény számára való megnyitásával hatékonyan védekezhetünk a közvetlen támadás ellen. A kullancsveszélyes hétvégi-, nyaraló- vagy üdülőkertet és a közparkokat tanácsos pirimifosz-metil hatóanyagú, szabad forgalmú irtószerrel háromhetente permetezni úgy, hogy a növényzet levélfonákára szálljon a permetlé. Tudni kell azonban, hogy permetezéssel átmenetileg mentesíthető egy fertőzött terület, azonban a madarak és a kisemlősök (rágcsálók) néhány hónap alatt ismét behurcolják a kullancsokat. A veszélyt mutatja, hogy a ’80-as években még csak minden tízezredik kullancs volt fertőzött Magyarországon, napjainkban már minden ezredik az, emiatt a védekezés-megelőzés minden eszközének alkalmazása indokolt, különösen ha a kirándulást a tavaszi (március-június közötti) vagy a késő őszi időszakra tervezzük, azon belül is a kora reggeli és a sötétedésre hajló késő délutáni periódus a legveszélyesebb.

A kutyák és macskák leggyakoribb fogászati problémái

A fogak fejlődése az embrionális korban kezdődik és kb. 3 hónapos korra fejeződik be. A tejfogak általában 4 hetes korban jelennek meg, először alul, majd felül is, és 4-6 hónapos korig maradnak meg. Ez a fogváltás időszaka, a tejfogak kihullnak és a helyüket a maradó fogak veszik át. Nem mindnek van tejfoga, így kutyánál 28 tejfog és 42 maradó fog van. A leggyakoribb fejlődési rendellenességek: -foghiány, általában nem okoz problémát, de az ilyen állatokat nem ajánlatos továbbtenyészteni -szám feletti fog, lehet maradófog vagy ki nem hullott úgynevezett perzisztáló tejfog Problémát akkor jelentenek ha rágászavart okoznak, ilyenkor a megoldás a fog eltávolítása. A tejfogak 7 hónapos kor után már perzisztáló tejfogaknak számítanak, amelyek szintén eltávolítást igényelnek. -fog helyeződési rendellenességek (dőlés, elfordulás, túl szoros vagy hiányos fogazat) Egyes esetek fogszabályozással kezelhetők, de gyakran nem igényel ellátást. A leggyakoribb fogbetegségek: -Fogbélgyulladás: általában a fogak letörésekor, repedésekor, fogkopáskor alakul ki, ilyenkor megnyílik a fog ürege és baktériumok szaporodnak el a területen. Jellegzetes tünet a fájdalom és a rágászavar. Gyakori következmény a fogbél elhalása, ilyenkor fájdalom nincs, de a kutya általános állapota leromolhat, kedvtelenné, étvágytalanná válhat. Súlyos következmény lehet, ha a gyulladás ráterjed a fogmederre, tályogképződés, sipolyozás, csontvelőgyulladás alakulhat ki, amelyből a vérárammal baktériumok juthatnak el bármely szervbe és annak megbetegedését idézhetik elő. -Fogszuvasodás: szerencsére a húsevőkben ez a betegség nem alakul ki, mert a szájukban lévő lúgos ph nem alkalmas a fogszuvasodást kiváltó baktériumok elszaporodásához -Fogkövesség: a leggyakoribb fogászati probléma, lényege a fogak elégtelen öntisztulása. Egyes fajtákban ( toy és törpe uszkár, yorkshire terrier, pekingi palotakutya) halmozottan jelentkezik, de a helytelen táplálás ( pépes eleségek, „nassolás”), és a szabálytalan fogazat is hajlamosít a kialakulására. Kezdetben foglepedék jelenik meg a fog és az íny találkozásánál, ami ínygyulladást okoz, később kialakul a fogkő, az ínygyulladás tovább súlyosbodik, a fog körüli szövetek gyulladása miatt a fog meglazul, kihullik. Már a folyamat kezdetén megfigyelhető a szájbűz amit az elhalt szövetek és a bomló takarmány eredményez. Gyakori tünet még a rágászavar, nyálzás, étvágytalanság, ínyvérzés. A fogkövesség minden esetben kezelésre szorul, a már kialakult fogkő nem múlik el, az állatnak fájdalmat okoz, tartós gyulladást tart fenn, könnyen kedvence leromlását eredményezi. Alapszabály, hogy minél korábban kerül kezelésre, annál jobbak a gyógyulás esélyei. Az elhanyagolt esetek visszafordíthatatlan károsodáshoz (ínysorvadás, hiányos fogazat, rágási és emésztési rendellenességek) vezetnek. A veszélyeztetett fajták egyedeinél már fiatal korban megjelenhet a probléma ezért azt javasoljuk, hogy két éves kortól rendszeresen (félévente) ellenőriztessék a fogak állapotát, gondot kell fordítani a helyes táplálásra (elérhetők az úgynevezett fogkőmegelőző tápok), és a fogak ápolására ( fogkefe, fogkrém stb.). A már kialakult fogkövességet jobb mielőbb kezeltetni, ezt a fogorvosokkal megegyező módon ultrahangos fogkő-eltávolító géppel és polírozógéppel végezzük, amely a fogkő maradéktalan eltávolítását teszi lehetővé. -Fogak sérülése, kopása: gyakori probléma, elsősorban kutyáknál és aktív kandúroknál a fogak -elsősorban a szemfogak- repedése, törése. Ez legtöbbször verekedés közben történik. Mivel ilyenkor megnyílhat a fogbél ürege, könnyen kialakulhat a fent leírt fogbélgyulladás. Ilyen esetben érdemes állatorvoshoz fordulni. A fogak kopása egy természetes folyamat amely nem okoz gondot, mert a kopással együtt egy ingerdentinnek nevezett anyag képződik, amely megakadályozza a fogbél üregének megnyílását. Azokban a kutyákban amelyek előszeretettel „kavicsoznak” a fogkopás olyan mértékű lehet, hogy az ingerdentin nem képes vele lépést tartani és a fogtöréssel egyenértékű elváltozás jöhet létre.